A politikusok és közéleti szereplők megítélése időben és térben változik, a történészek, publicisták és "közvéleményformálók" az adott korszak politikai erőinek érdekeit figyelembevéve alakítják ki álláspontjukat.
Horthy Miklós megitélésében a háború utáni demokratikus és kommunista időszak közírói számára kommunistaellenessége és zsidóellenesége volt a legfontosabb tényező.
Tetteinek más szempontből való megítélésére az úgynevezett rendszerváltozás után elszórt kisérletek történtek, ezek közül alább ismertetünk néhányat:
1.
Az ATTRAKTOR Kiadó (Máriabesnyő - Gödöllő ) 2007 - ben kiadta
ERDEŐS LÁSZLÓ: A MAGYAR HONVÉDELEM EGY NEGYEDSZÁZADA (1919-1944) című munkáját.
2.
Az alábbi olvasói levelet a kuruc.info szerkesztői nem közölték:
" Tisztelt Kuruc.info Olvasók!
A Kuruc.info hasábjain és más fórumokon is időről időre megjelennek értékelések a „Horthy korszakról”, néhány évenként egy-egy könyv is megjelenik róla. Önéletrajza az utóbbi években folyamatosan hozzáférhető. Az alább felsorolt tények viszont ezekből a munkákból rendre hiányoznak vagy csak csekély hangsúlyt kapnak.
Tény 1: A Szovjetunió elleni támadás megindítására a parancsot Horthy Miklós, korabeli szóhasználatban vitéz Horthy Miklós Ő Főméltósága a Kormányzó és Legfőbb Hadúr adta ki a Magyar Királyi Honvédségnek 1941 június 26.-án,
noha
Tény 2: A Szovjetunió megtámadását sem Hitler kancellár sem a német külügyminisztérium hivatalosan nem kérte, és a támadás végrehajtására a német hadsereg vezérkara által kidolgozott Barbarossa terv sem számolt magyar csapatok részvételével.
Tény 3: 1944. október 16.-ig ő volt a Kormányzó és Legfőbb Hadúr, azaz az államfő és a hadsereg - korabeli elnevezéssel a Magyar Királyi Honvédség - főparancsnoka. A magyar királyok majdnem minden jogát gyakorolhatta, viszont ennek a parancsnak a kiadásával túllépte hatáskörét.
Tény 4: Uralkodása alatt a Német Birodalom és a Magyar Királyság között semmilyen hivatalos kétoldalú államközi szövetségi vagy katonai szerződés nem volt.
Tény 4: A Magyar Királyi Honvédség seregtestei az ő parancsára kerültek német alárendeltségbe.
Tény 5: Adolf Hitler legfontosabb kéréseit és követeléseit - amit őhozzá intézett levélben vagy telefonon - ő továbbította a Magyar Honvédségnek. A doni arcvonal merev védelmére vonatkozó parancsot is ő adta ki Jány Gusztáv vezérezredesnek, a doni II. Magyar Hadsereg parancsnokának.
Tény 6: Az ő saját döntése volt, hogy miniszterelnöke, Kállay Miklós tanácsa ellenére elment Klessheimbe találkozni Adolf Hitlerrel, noha előzőleg több forrásból értesült róla, hogy Adolf Hitler Magyarország megszállására készül. A várható megszállás ellen semmilyen katonai vagy politikai intézkedést nem tett.
Tény 7: A klessheimi találkozón hozzájárult az ország német megszállásához, a magyarországi zsidóság Németországba deportálásához, az addig folytatott kormánypolitika teljes feladásához és a németek által javasolt kormány kinevezéséhez.
Tény 8: A vidéki zsidóság deportálása ellen nem tett semmit.
Tény 9: A budapesti zsidóság deportálását viszont meg akarta akadályozni. Ennek érdekében hozzájárult a Honvédség rejtett alakulatainak bevetéséhez is.
Tény 10: A Szovjetúnióval olyan előzetes fegyverszüneti megállapodást kötött, amit maga sem szándékozott betartani, és azt nem is tudta érvényre juttatni.
Tény 11: Ezekért a döntéseiért a felelősséget soha nem vállalta.
Tény 12: Horthy Miklóst ezekért a döntéseiért soha senki nem vonta felelősségre, sem a háború utáni koalíciós és kommunista kormányok, sem a Szovjetunió sem a nyugati győztes hatalmak nem kezdeményeztek eljárást ellene.
Hárosi Tibor "